népi gyermekjátékok

Népi gyermekjátékok

A játék a falusi gyermek életében is nagyon fontos szerepet játszott, csakúgy, mint minden gyermek életében. Fontos azonban tudnunk, hogy sok más játékkal ellentétben e játékokat a gyerekek saját maguk alakították ki. Nem csupán a játék lényegét tekintve volt jelentős a gyerekek életében a játék, de szerepet játszott a társas együttélés szabályainak megismerésében, az egymáshoz való alkalmazkodás és természetesen az erőviszonyok kialakulásában.

A falusi-népi játékokat csoportosíthatjuk. Megkülönböztethetünk mondókás játékokat, eszközzel végzett játékokat, szellemi játékokat illetve párválasztó játékokat.

Az eszközzel végzett játékok esetében mindig az eszköz áll a játékok középpontjában, például a lányok babáznak, vagy homokvárat építenek (jellemzően a felnőttek életéből merítenek ötleteket). A falusi gyerekek leggyakrabban a természetből származó anyagokból készítettek maguknak játékokat, leggyakoribbak voltak a különféle termések (gondoljunk pl. a csutka-babára, amely a kukorica terméséből készült, fel lehetett öltöztetni, és ha szerencséjük volt még a „haja” is megmaradt. A fiúk fapuskákat, íjat és nyilat készítettek maguknak (és persze ne feledkezzünk meg a csúzliról sem!), a szegényebb lányok édesanyjuk segítségével vattával kitömött rongybabát készítettek.

A kislányok a játékok mellett különféle díszeket is készítettek a maguk és társaik számára: gyermekláncfűből (pitypangból, vagy ahogy felénk mondták kutyatejből) koszorúkat fűztek, melyeket aztán a hajukba tettek.

A gyerekek kedvelik a zajkeltő eszközöket is, így gyakori volt a „hangszerek” készítése is. Saját maguk által készített dobon doboltak, nádihegedűn vagy kukoricamuzsikán játszottak, kereplővel zavarták el a galambokat a földekről. Akik ügyesebbek voltak, azok megpróbálkoztak a fűzfasíp vagy a bodzafurulya készítésével is. Némelyek fölfedezték a vastűzhelyen fölfelé áramló levegőt, és spirál alakban kivágott papírcsíkot libegtettek vele, krumpliba ágyazva a pálcát, amire a spirált rögzítették. Sárkányt készíttettek lécekből és papírból, és ugróiskolán ugráltak.

Leggyakoribb játékaik talán az ügyességi játékok voltak, melyekben általában többen vettek részt és fontos volt a versenyszellem. Ilyen a kacsázás, szappanbuborék fújás, bicskázás, pénzezés, golyózás, kapózás, ugrókötelezés. Az eszközös ügyességi játékok legnagyobb csoportja a labdajáték – elkapós és kidobós játékok sok formáját játszották.

: a falusi gyerekek körében is népszerűek voltak a különféle sportok, pl. a futball, a csülközés, a tekézés (nem összetévesztendő a kuglival), a kanászos játék, a bigézés és a métázás különféle formáit játszották. E játékok közül a csülközés és a kanászos egyéni játék. Az elkapós labdajátékok közül csapatjáték a kiszorító, a kidobós játékok közül pedig a dugósdi és a hosszúvárazás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.