kubai ökológiai gazdálkodás

Kuba: a fenntartható mezőgazdaság, fenntartható ország

Kuba óriási paradoxon nyugati szemmel tekintve, de talán mi magyarok egy kicsit jobban értjük a kubai csodát. Hogyan lett a szocializmus fellegvárából ökológiai paradicsom?

Noha a paradicsom talán túlzás, de tény, hogy Kuba egyedülálló kísérletbe kezdett. A Szovjetunió összeomlása után, az 1990-es években az ország lehetetlen helyzetbe került. Megszűnt a szovjet export, az amerikai kereskedelmi blokád miatt pedig gyakorlatilag nem jutottak külső energiaforrásokhoz.

Az 1990-es évek elején az ország tragikus állapotban volt. Alig volt áram, az autók nem üzemeltek, vagy éppen lóval vontatták őket. Összeomlott a műtrágyára és növényvédőszerekre alapozott mezőgazdaság is, és komoly élelmiszertermelési nehézségek léptek fel.

Az 1990-es évek közepén, azonban az ország alapvetően átalakította mezőgazdaságát. Az átalakítás két nagy területen következett be. Az első, hogy a nagy állami szövetkezeteket és földterületeket kiadták magánkézbe. Százezerszám jöttek létre paraszti gazdaságok, amelyek elképesztő eredményeket produkáltak. A néhány hektáros földekből álló parasztgazdaságok kezében van a kubai földek negyede, de az élelmiszer-termelés 65%-át adják.

A paraszti gazdaságok azonban nem csak a vidéki területeken jöttek létre, hanem a városokban is. Ennek köszönhető, hogy az olyan milliós nagyvárosok, mint Havanna is 70%-ban önellátóak zöldség-termesztésben.
Az átalakítás másik területe az ipari mezőgazdaságból az ökológiai mezőgazdaságra történő átmenet volt. Mivel az országban hiányzik a műtrágya és a növényvédőszerek, a gazdálkodásban kénytelenek voltak áttérni az ökológiai gazdálkodásra. A természetes talajerőutánpótlás mellett a biológiai növényvédelem remek terméseredményeket biztosított. Míg a térség élelmiszer-termelése stagnált, addig Kubában éves szinten 4,2%-os növekedést értek el, és csökkent az importált élelmiszerek aránya is.
Kubában rendkívül magas a közép és felsőfokú végzettségűek aránya, és ezt a mezőgazdasági forradalmat intenzív kutatások támogatták.

A kubai ökológiai forradalomról ma már film is készült, a közösség ereje címmel, ami magyarul is megtekinthető.

Bár tény, hogy a kubai ökológiai forradalom körül vannak kérdőjelek, így például a génmódosított növények használata, azonban az irány mégis elgondolkodtató és inspiráló. Noha egy kommunista ország valósította meg, mégis ez az egyetlen állami szintű átállás az ökológiai gazdálkodásra, így mindenképpen fontos kísérletnek tekinthető, aminek az eredményei biztatóak.

Kuba ma már itthon is kedvelt utazási célpont, nagyjából félmillió forintba került egy kubai körutazás, azonban ha szeretnénk megtekinteni Kubának ezt az egyedi arcát, akkor a szervezett utak erre aligha alkalmasak. A fenntartható Kuba átéléséhez egyedileg szervezett út szükséges.
Aki ezt nem teheti meg, annak ajánlom azt a számos írást az interneten, ahol részletesen lehet minderről olvasni. Sőt ma már filmek és könyvek is szólnak a kubai csodáról.

Jó lenne, ha ezt a forradalmat – a kommunizmus nélkül – mi is képesek lennénk végrehajtani, itt a Kárpát-medencében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.