Gerecse kerékpártúra

Kalandozzunk a Gerecsében kerékpárral!

A Gerecse 50 Magyarország második teljesítménytúrájaként indult 1982-ben, immár 33 éve, és ez volt hazánkban az első 50 km-es teljesítménytúra. Eleinte nem zárták ki a szervezők a kerékpárosokat sem, ám ez sok balesethez vezetett és később emiatt betiltották indulásukat. Ennek ellenére – ha nem is a Gerecse 50 keretében – a túraútvonal nagyszerű lehetőséget kínál a kerékpárosoknak!

Kerékpárral a Gerecsében

A Gerecsében történő kerékpáros kalandozáshoz remek kiindulópontot jelent a Tatabányán található Turul szobor, ahonnan kiváló kilátás nyílik a városra, és parkolni is lehet, ha autóval érkeznénk. A piros sávon indulunk, az út egy enyhe emelkedővel kezd, amit a következő lejtőn aztán gyorsan ki is pihenhetünk. Továbbhaladva a piroson hamarosan elérkezünk az első nehezebb emelkedőhöz. Az út itt meglehetősen sziklás, hamarosan egy barlangbejárathoz érkezünk, nem nehéz felismerni, hiszen bejáratát betonba öntötték. Itt át kell másznunk egy kerítésen, ami egy irtásra vezet. Innen a sárga jelzést kell követnünk (itt ismét egy kerítésbe botlunk). A hegygerincre vezető út innen már kiszélesedik, és hamarosan pompás kilátásban gyönyörködhetünk Tatára és az Öreg-tóra.

A túra innentől továbbra is a sárga jelzés mentén halad, több éles kanyart leküzdve egy nagyobb kereszteződésnél ismét a piros sávot kezdjük el követni. Innen már látszik a Baji vadászház. Hamarosan a Hideg-kúthoz érkezünk, ahol feltölthetjük kulacsainkat. A piros sávot követve az aszfaltútnál jobbra vesszük az irányt, majd hamarosan Tardos felé indulunk. Tardos községet elhagyva a kék kereszten haladunk tovább, ha a Gerecse 50 útvonalát szeretnénk továbbra is követni.

A túra második szakasza Tardostól Héregig tart, Tardos után a kék sávot kell majd követnünk. A szakaszon sok a sziklás, meredek hegyoldal, érdemes kellő óvatossággal közlekedni. A Gerecse 50 harmadik szakasza a Héreg-Vértestolna szakasz, mely a túra legnehezebb része. Héreg után ugyanis fel kell kapaszkodnunk a Bánya-hegyre. Az emelkedő igen meredek és agyagos, nem árt vigyázni! Ha felérünk a tetőre, a kék sávot kell követnünk, a jól megérdemelt lejtőn. Vértestolnát csak érintjük a túra során, nem keresztezzük. A negyedik – befejező – szakasz Vértestolnától Tatabányáig tart.

A túra kerékpárral csak gyakorlott túrázóknak ajánlható, hiszen ez az útvonal igen nehéz, sok meredek emelkedővel. Nem mindegy tehát az sem, mivel indulunk neki. Csak jól felszerelt túrakerékpárral érdemes elindulni, mely jól bírja a „kiképzést”. Ma már nagyon sokféle túrakerékpár közül választhatunk, aki ragaszkodik a magyarhoz, az válasszon a Csepel túrakerékpárjai közül!

Egy kis Csepel-történet…

Sok idő, és még több esemény telt el azóta, amióta az első csepeli kerékpárt előállított Weiss Manfréd 1929-ben. Ő volt az, aki a grazi kerékpárgyártól megvásárolta a licencet és megvett tízezer biciklit is, alkatrész formában. Ezek a biciklik már Csepel felirattal kerültek forgalomba. 1932 után már nem csak egyféle típust gyártottak, hanem számos változatát kifejlesztették a Csepel kerékpároknak. Csak néhány elnevezés a régi típusok közül: Turán, Fecske, Diadal, Huszár, Rakéta. Az önálló Csepel Kerékpárgyár 1950-ben jött létre, évente körülbelül 130 ezer biciklit gyártottak, még nyugatra is exportálták az itthon alig ismert fajtákat. 1988-ig működött a gyár, amikor az amerikai Schwinn vette meg. A Csepel-gyár legnépszerűbb terméke a Camping bicikli volt, amelyből 2000-ig egymillió darabot adtak el országszerte.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.