hobbit ház

Egyre nő a kis energiaigényű dombházak népszerűsége

Először 2011-12-ben olvashattunk először az első dombházról, amely Wales-ben épült. Ezeket a házakat hobbitházaknak is nevezik a Gyűrűk Ura megjelenése óta, ám elnevezéstől függetlenül kis költségvetésű, egyedi és kis energiaigényű házakról lévén szó, népszerűségük egyre nő. Ennek ellenére ma még kevés van belőlük, vajon miért?

Az első dombházat Simon Dale építette Wales-ben a saját családja számára. Ez egy olyan ház, amelynek egyik oldala beleépül a földbe, vagyis nincs a hagyományos értelemben vett tetőzete, hiszen azt föld fedi. Így lehetővé válik, hogy a szelek elfújnak fölötte, vagyis nem éri közvetlenül a téli hideg (mindig az északi oldalát védi a föld, míg délre helyezkednek el az ablakok, ajtók, stb.). A dombházak túlnyomó részt természetes anyagból készülnek, a legtöbbször fagerendás tartóoszlopok tartják a „tetőt”, míg a falak szalmabálákból, illetve téglákból állnak. A szalmabála kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, ám ennek ellenére ma még nem igazán terjedt el az építészetben.A dombházak másik jellemző tulajdonsága, hogy nehezen találni akár egyetlen derékszöget is bennük, olyan, mintha egy mesebeli házikóban járnánk: girbe-gurba ablakok, íves falak, a beltéri ajtók, szoba ajtók egyedisége, ahol lehet, hiánya jellemzi őket.

Nagy előnyük, hogy egy normál háznál sokkal olcsóbban megépíthetők, Simon Dale dombháza mindössze alig több mint egymillió forintba került, amelyhez hozzá jön természetesen a saját kivitelezésben végzett munka, amin igen sokat lehet spórolni. Ma egy-egy ilyen dombház megépítése, egy normál ház összes építési költségének kb. 70%-ába kerül, ami szintén jelentős összegre rúghat. Arról nem is beszélve, hogy a fenntartási költségek sem tetemesek annyira, mint a normál építésű házak esetében, hiszen a fűtési költségek az egyik magyar dombház-tulajdonos elmondása szerint csupán 72 ezer forintot tesznek ki éves szinten, és ebben benne van a melegvíz előállításának költsége is.

A dombház hatékonysága tovább növelhető, ha a ház közelében tavat alakítunk ki, melynek felülete télen tükörként működik, így még a sötétebb évszakban is elegendő természetes fény jut a házba, amellyel a világításon is jelentős összegeket spórolhatunk. Aki dombházban lakik vagy ilyet tervez építeni, annak általában fontos a környezet védelme és megóvása, éppen emiatt választja ezt a lakhatási formát. A víz fogyasztását igyekszik minimálisra csökkenteni, éppen ezért van a házban komposzt-toalett, a tetőn napelem vagy napkollektor, így csökken a függés a nagy szolgáltatóktól (áram- és gázszolgáltatók például). További előnye, hogy mindig egyedi lesz, hiszen a dombházak számtalan változatban elkészíthetők, gyakorlatilag bármilyen nagyságúra, még többszintesre is.

E természetességre alapozott házaknak igen nagy létjogosultsága lenne életünkben, ám ma még indokolatlanul kevés épül belőlük világszerte. Hogy mi lehet ennek az oka? Egyrészt a divat, másrészt, eszünkbe sem jut ilyenben gondolkodni, amikor építkezni kezdünk, nincs benne a köztudatban. Nagyon tudatosnak kell ahhoz lennünk, hogy megfogalmazódjon bennünk egy ilyen ház építésének a terve, és még tudatosabbnak ahhoz, hogy az meg is épüljön. Pedig ezek a házak sokkal megfizethetőbbek, nincs szükség hozzá hitelfelvételre, nem függ a nagy rendszerektől, fenntarthatóbb, mint mai, divatos társaik. Segítségükkel sokkal egyszerűbb és szabadabb életet élhetünk, persze csak ha akarjuk…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.