zsarolás

A zsarolásról általában

A zsarolás az egyik legerkölcstelenebb vagyon elleni bűncselekmény, már ha erkölcsiség szempontjából a bűncselekmények valamiféle sorba állíthatók… De mi is a zsarolás jogi szempontból, és milyen fajtájit különböztethetjük meg?

A zsarolás

A zsarolás a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közé tartozik néhány másik bűncselekménnyel (mint a rablás, kifosztás, jármű erőszakos elvétele) egyetemben, és mivel nem csak a vagyoni jog ellen irányul, hanem a személyi szabadságot is veszélyezteti, ezért a Büntető Törvénykönyv súlyosabban bünteti és nincs szabálysértési alakzata sem.

A zsarolás bűntettét az valósítja meg, aki erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel jogtalan haszonszerzés céljából valakit arra kényszerít, hogy valamit tegyen vagy ne tegyen, esetleg valamit eltűrjön, és ezzel neki kárt okoz. A bűneset súlyosságára való tekintettel egy évtől akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető a körülményektől függően. A bűncselekmény megállapítása szempontjából az másodlagos, hogy az elkövető a zsarolást a saját maga vagy a más javára történő haszonszerzésre követi el, utóbbi esetben is ugyanolyan súlyos bűncselekménynek minősül.

A zsarolás elkövetője bárki lehet, és az is zsarolásnak minősül, ha valaki a saját tulajdonát vagy vagyoni követelését kényszeríti ki ilyen módon. A károkozás fontos feltétele a bűn elkövetésének, mely bekövetkezhet ingó vagy ingatlan dolog, vagyoni követelés vagy vagyoni kötelezettség vállalása tekintetében. A bűncselekmény megállapítására vonatkozó eljárás nem tesz különbséget atekintetben, hogy a zsarolás által bekövetkezett kár azonnal következik be, vagy időben elkülönül, hiszen az utóbbi esetben is megállapítható a zsarolás ténye.

Abban az esetben, ha a zsarolás következtében a megzsarolt személynek kára nem következik be, akkor csak a zsarolás kísérlete állapítható meg, mint bűncselekmény, de minden eset egyedi, ezért a körülmények tisztázása mindig egyedi vizsgálatot igényel. Fontos tisztázni, hogy amennyiben „csak” a zsarolás kísérlete állapítható meg, a bíróság ebben az esetben sem tesz különbséget, és ezt a tényt is ugyanolyan súlyos büntetés kiszabásával bünteti.

Súlyosabb esetek

Mint minden bűncselekménynek, a zsarolásnak is vannak enyhébb és súlyosabb esetei. A súlyosabb esetek közé tartozik, ha azt bűnszövetségben, életellenes, testi épség-ellenes vagy súlyos fenyegetéssel jár együtt.

Ha zsarolás következik be és annak ténye megállapítható, akkor az elkövetőt szinte minden esetben előzetes letartóztatásba helyezik.

Nagyon fontos a körülmények tisztázása szempontjából, hogy a zsarolás bűncselekménye csak szándékosan követhető el.

Ha ügyvédre lenne szüksége, érdeklődjön a Lupovici Ügyvédi Irodánál!

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.